A felvételi januárban van. De nem januárban dől el. A felkészülésben minden hét számít — és minden kihagyott hét növeli a bizonytalanságot.
A felvételi még távolinak látszik, ezért könnyű azt gondolni, hogy van idő. Aztán egyszer csak kiderül, hogy a felkészülés elkezdése, a módszer kiválasztása és a tanárváltások hónapokat vittek el.
„Szerintem két hibát követtünk el: csak október óta készült egy felkészítő tanfolyamon, ezért plusz egy privát tanár is foglalkozott vele. Aztán hallottam Önről és az elért eredményeiről. Tudtam, neki a magyar a gyenge pontja. Mire váltottunk, ez Önnel együtt már három tanárt, három módszert és három elvesztegetett hónapot jelentett.”
Az idő mindig kevés. De nem az a baj, hogy kevés van, hanem hogy azt hisszük, sok. Amikor ez kiderül, már ezek a kérdések foglalkoztatnak:
Mi van, ha az iskolai felkészítés kevés lesz?
Mi van, ha túl későn kezdjük?
Mi van, ha otthon már csak vitatkozunk a tanulás miatt?
Mi van, ha a felvételin derül ki, hogy maradtak hiányosságok?
Ez úgy ismétlődik évente, mint a szeptember. És harminc éve látom ugyanazt. Újra meg újra.
Ehhez viszont nem elég csak többet tanulni.
Az eredményes felkészülésnek megvan a maga módszere.
Én pedig azt is megtanítom, hogyan.
Nem kell találgatnunk. A haladást hetente, tudásterületenként követjük. Azért dolgozunk, hogy a felvételi napján ne érjen meglepetés.
Ezért dolgozom rendszerben.
Két félnapos hétvégi alkalom. Rendet rakunk az alapokban: kiderül, mi biztos, mi hiányzik, mit kell újraépíteni. Addig nem megyünk tovább, amíg a gyermeked meg nem érti mindazt, amit a teszt mér. Szeptember 12-én kezdünk!
Fókuszban a megértésHeti 90 perc, 4–5 fős csoportban, 16 héten át. A teszteket otthon írják meg, az óra a fejlesztésre való. A hibákból célzott feladatok születnek, amelyeket addig javítunk, amíg biztosan nem mennek.
Fókuszban a rutinKét félnapos hétvégi alkalom közvetlenül a felvételi előtt. Minden sarokba bevilágítunk, pontosítunk, ismétlünk, és a vizsgahelyzetre is felkészülünk.
Fókuszban a vizsgaAzt írtam, hogy a fejlődés mérhető.
Ez a Heti Tudástérkép. Megmutatom, hogyan működik.
Gyermeked hetente feltölti a pontszámait, a Tudástérképen pedig mindannyian látjuk, melyik tudásterület erősödött, hol maradt bizonytalanság, és mi legyen a következő lépés.
A diák megírja a feladatokat.
Kijavítom és visszajelzek.
Az eredmények felkerülnek a Tudástérképre.
Kijelöljük a következő fejlesztési célt.
A felvételi előtt nem azt szeretném mondani: „Szerintem menni fog.” Hanem ezt: „Pontosan tudjuk, mire számíthatunk. Menni fog.”
Tündének így segített a Tudástérkép:
Eleinte minden érvelésére 0 pontot kapott. Mire az utolsó feladathoz ért, elfogyott az ideje, így még négy mondatig sem jutott.
A Tudástérkép megmutatta, hol veszít időt. Miután megerősítettük azokat a tudásterületeket, amelyek addig a legtöbb idejét vették el, egyre több ideje maradt az érvelésre.
A végeredmény? Az érvelésből maximális pontszámot szerzett.
Az érvelésre már nem maradt idő
Megmutatta, hol veszít időt
Erősítettük a gyenge pontokat
Több mint harminc éve tanítok. Ez idő alatt újra és újra azt láttam, hogy egyes gyerekek nem azért teljesítenek gyengébben, mert nem lennének képesek többre, hanem azért, mert valahol elveszítették a fonalat. Ha megtaláljuk az elakadást, és sikerül feloldani, elindul a fejlődés.
Ezért nem egyszerűen feladatlapokat javítok. Gondolkodást tanítok. Ez az a munka, amiben harminc éve hiszek.
És még sok másik. Ha nem látod köztük a kiszemelt iskolátokat, kérdezz rá — valószínűleg oda is készítettem már fel diákot. Ha nem, bővítsük együtt a listát!
Mert nem egyetlen órát szeretnék megmutatni, hanem egy teljes folyamatot. A fejlődés nem az első találkozáson, hanem hetek munkájában válik láthatóvá.
A gyerekek akkor mernek kérdezni és hibázni, és akkor dolgoznak igazán jól, ha biztonságban érzik magukat.
Nálam nem belekóstolni lehet a munkába, hanem elindulni rajta.
Az online órán nem kell utazni, rohanni, várakozni vagy parkolni. A gyermeked otthonról, bárhonnan bekapcsolódhat, mi pedig a képernyőmegosztással és a közösen használt anyagokkal ugyanazon a feladaton dolgozunk.
A heti írásos visszajelzés és a Tudástérkép miatt az online forma nem kevesebbet ad: több és folyamatosan visszakereshető információt kaptok.
Általában heti 2–2,5 órára. Minden órára két tesztet kell megírni; ezek eredménye adja a Tudástérkép alapját. Emellett hetente egy körülbelül félórás, célzott feladatsort kap a gyermeked, amit saját tempójában oldhat meg. Ha hibátlan, kész is. Ha maradt benne bizonytalanság, addig javítjuk, amíg tökéletes nem lesz.
„Zalán már szólásokban és közmondásokban beszélget…” (Zsófi, Zalán anyukája)
Pótoljuk, ha lehet; ha nem, akkor sem szakad meg a munka. A megírt érveléseket ugyanúgy kijavítom és visszaküldöm. Ha megoldható, a gyermeked azon a héten egy másik csoporthoz csatlakozhat. Ellenkező esetben kijavítja a teszt javítókulccsal ellenőrizhető részeit, a kérdéseit pedig a következő órán megbeszéljük.
„Köszönjük a rugalmasságát!” (Anita és még sok szülő)
Fog merni. Az első alkalommal tisztázzuk, melyik az egyetlen rossz kérdés. Attól kezdve természetes lesz, hogy azt is ki lehet mondani: „Nem értem.”
„A tisztázatlan kérdéseim gazdára találtak.” (Dénes)
Ha valamit elsőre nem ért, más irányból közelítjük meg. Másik magyarázatot kap, nem ugyanazt még egyszer. A cél nem az, hogy végighallgassa a magyarázatot, hanem hogy valóban megértse.
„Nekem nagyon tetszett, hogy lehetett azt mondani: nem tudom a választ.” (Brigi)
Ettől nem kell tartanod. Engem nem az érdekel, honnan indul, hanem az, hogy a saját lehetőségeihez képest a legtöbbet fejlődjön. Olyan tanítványom is volt már, aki 13 pontról 26 pontra jutott.
„Olyan légkört teremtett, amiben nem féltem kérdezni és jelezni, ha elfáradtam vagy lemaradtam, amit meg is tettem, így a számomra jó tempóban tudtunk haladni.” (Dénes)
„Ez nem olcsó. De ez megéri.” — Samu édesapja
Miért merem ezt vállalni?
Mert a teljes folyamat alatt pontosan látjuk, hogyan halad a gyermeked. Ha időben megcsinálja az összes kiadott feladatot, hetente feltölti az eredményeit a Tudástérképre, és mégsem ér el jobb eredményt a felvételin, mint a folyamat elején megírt szintfelmérő teszten, visszaadom a teljes befizetett összeget.
Ha a megbeszélt munkát elvégzi, de a folyamat mégsem hoz fejlődést, úgy érzem, nem szolgáltam rá a bizalmatokra.
Ők már végigcsinálták a folyamatot.
Lívi a félévi 3,8-as átlagról az osztály legjobb nyelvtanosává vált; decemberben már őt küldték nyelvtanversenyre. (József, Lívia édesapja)
„A magyar felvételim 48 pontos lett, az elsőként megjelölt iskolába vettek fel. A Tanár Úr nélkül biztosan nem sikerült volna ilyen jó eredményt elérnem.” (Lívia)
Daninak sokkal többet adott, mint pusztán a felvételire készülés: megszerette a magyartanulást. Hatodikban még hármas volt nyelvtanból, ezt sikerült stabil négyessé formálni. Nemcsak lexikális tudást, hanem egy tanár-barátot kapott. (Kata, Dani édesanyja)
Fruzsinak 42 pontos lett a magyar és 49 pontos a matek. Elmondani nem lehet, mennyire büszke vagyok rá. Ezzel az eredménnyel a következő hónapokat nem kell stresszben töltenem. (Márti, Fruzsi édesanyja)
Kérdeztem Józsit: Marci bácsi nem haragudott, hogy nem volt készen a házi feladat? Józsi: „Marci bácsi sosem mérges, Anya, olyan nyugodt mindig, mint maga Dumbledore professzor!” (Zsuzsa, Józsi anyukája)
Lehet, hogy ez lesz a gyermeked egyik legfontosabb tanéve. Nem szeretném, hogy pusztán egy internetes oldal alapján döntsetek. Ezért minden családdal személyesen beszélek, mielőtt elkezdjük a közös munkát.
Ha azt látom, hogy ez a felkészítés nem nektek való, ezt is el fogom mondani. Fontosabb, hogy jó döntést hozzatok, mint hogy minden érdeklődőből jelentkező legyen.
„Négy egymást követő ajánláson keresztül jutottam el hozzád. Amikor beszéltünk, megértettem, miért.” (Szilvia)
Nincs automatikus jelentkezés, és még nem kell fizetni sem. Először beszélünk. Csak utána döntesz.